Torda
Torda, régi nevén Potaissa az egyik legfontosabb római város volt. Sóbányáinak köszönhette hírnevét. A településről először 1075-ben írtak. A várdombon lévő római kővár maradványai egy hajdani hihetetlenül nagyméretű építményről árulkodnak. Hosszúsága 573, szélessége 408 méter volt. Terakotta csöveken vezették a vizet. Jelenleg a maradványok egy része látogatható. 1601 augusztus 9.-én a város melletti mezőn gyilkolták meg Giorgio Basta császári tiszt parancsára Mihai Viteazut. A sírján lévő 16 m magas műemléket 1977-ben állították.
Torda 1968-ban municípiumi rangra emelkedett. A sóbányászat még a római uralom alatt kezdődött, és hanyatlása 1840-ben a marosújvári sóbánya beindulásakor indult el. Így a bánya 1992-ben bekapcsolódott a turisztikai láncba. A Történelmi múzeum a Báthory család egyetlen fennmaradt XV-XVI. századbeli erdélyi palotája. Gót stílusban 1560-ban építették, itt székelt az Erdélyi Diéta is. A Református Templom Luxemburg Zsigmond uralkodása idején (1377-1437) épült. Jelenlegi 60 m magas tornyát1904-1906 között építették. A XV században épült Római katólikus templom 50m hosszú és 18,2 m széles. A Tordai fürdő 15 sós tava a régi sóbánya vájatainak beomlása során keletkezett. A tavak vizét pedig sokféle betegség kezelésére ajánlják, így a mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati és reomás panaszokkal küszködőknek. Torda és Abrudbánya között 1912-től 1990-ig a személyi és teherforgalom lebonyolítására közlekedett a keskenyvágányú vonat a vicinális. Igen sokak bánatára, ez a kép már csupán emlék.
